Amikor halálhírről hallunk, amikor gyászolóval találkozunk, szinte elnémulunk. Részvét, vigasztalódás. Ez minden, amit mondani tudunk és aztán a csend. A gyászról nem szoktunk és nem is nagyon tudunk beszélni.
Az év bármely napján aktuális lehet ez a téma, de a Halottak napja körüli időszak, a télre készülő természet látványa aktualizálja minden évben, hogy a halálról, az elmúlásról gondolkodjunk.
Gyakran halljuk azt a mondatot, hogy: „Az idő majd mindent megold.” Ez abban az értelemben igaz, hogy az idő múlásával a veszteség és a gyász halványul. De valójában ez csak egy közhely. Az idő önmagában nem képes megoldani semmit. Az idő múlásával csak akkor oldódik meg valami, ha közben belül lezajlik valami. A gyász egy folyamat. A gyász nagyon sokszínű. Gyászolni nagyon sokféleképpen lehet. Másként gyászol egy gyermek, egy felnőtt és egy idős ember. Más a gyász, ha természetes halállal halt meg valaki és más, ha váratlanul balesetben, esetleg gyilkosság áldozataként.
A gyászolóknak sokszor nem megy tovább az élet. És dühítő lehet, hogy az élet látszólag mégis megy tovább. Mély fájdalomban felmerül a kérdés, vajon tudnak-e nélküle élni? Hallani vagy látni vélhetik az elhunytat. Álomszerű világba menekülhetnek. A világ jelenségei, véletlenszerű történések többlet jelentést kaphatnak. Jöhet szomorúság, bűnbak keresés, bűntudat, depresszió…. A gyász hosszú és hullámzó. A születésnapok, névnapok, évfordulók, karácsony szinte törvényszerű visszaesést hoznak.
A gyász időszakában, akár testi tünetek is jelentkezhetnek: álmatlanság, étvágytalanság, székrekedés, hasmenés, szexuális zavar, lelassulás stb. Egy idő után, amikor már a gyászoló kezd jobban lenni, a mindennapi események is kezdenek a helyükre kerülni, akkor jó eséllyel a testi tünetek is csökkennek vagy elmúlnak.
A gyász folyamat vége egyáltalán nem a felejtést jelenti, hanem azt, amikor a gyászoló képes visszatérni a normál életbe, amikor képes együtt élni azzal a tudattal, hogy az az ember, akit ő szeretett meghalt és nem tér vissza többé. Képessé válik új emberi kapcsolatokra, arra, hogy újra tudjon örülni az életnek.
Mit tehetünk mi? Mit mondjunk?
A gyászolót lehet segíteni azzal, ha meghallgatjuk, ha megértjük, ha átérezzük a fájdalmát. Nagyon jó segítség, ha megnyugtatjuk, hogy mindaz, amit érez, amit átél az normális. Lehet tanácsolni, hogy olvasson a gyászról könyveket, mert az hozzásegíti, hogy önmagát megértse.
A gyász folyamatában azonban előfordulhat elakadás. Ha azt tapasztaljuk, hogy önmaga nem képes túllépni, akkor érdemes külső segítséget kérni. Homeopátiával, önismereti terápiával hatékonyan lehet egy-egy ilyen elakadást segíteni. Sokszor betegségeknél vagy egy tartósan rossz mentális állapotban is felfedezhető, hogy – akár évekkel korábbi, – nem feldolgozott halál este van a hátterében. Ezekben az esetekben a természetes gyógymódok gyors és hatásos segítség lehetnek.
Írta: Radványi Noémi természetgyógyász, életmód-tanácsadó és terapeuta, homeopata, művészetterapeuta önismereti tréner
Kép copyright: castenoid / 123RF Stock fotó
